Az utols� galopp

Egy naps�t�ses, meleg tavaszi napra virradtunk. Kiv�l� id� volt a versenyz�shez. A p�ly�n m�r megvolt a szok�sos, verseny el�tti ny�zsg�s. Izgatott emberek rohang�ltak �ssze-vissza, egym�st l�kd�sve pr�b�lnak el�renyomakodni a t�megben. �n ezalatt az id� alatt a szob�mban �bredeztem.  Tegnapi ruh�m az �gy mellett hevert, amit most hihetetlen gyorsas�ggal kaptam fel. A hajam legink�bb egy mad�rf�szekre hasonl�tott, de nem igaz�n volt id�m arra, hogy azzal foglalkozzak. Gyorsan l�farokba k�t�ttem �s sz�guldottam lefel� a l�pcs�n. A konyh�b�l m�g egy r�p�t magamhoz vettem, felr�ngattam s�ros csizm�m, �s szaladtam az ist�ll�ba. A kis �p�let csendj�t gyorsan kopog� l�pteim zavart�k meg. �rny�k nyer�t�ssel �dv�z�lt, �s okos fej�t kihajtotta a boxb�l. Meglengettem a kant�rt, amit �tk�zben vettem magamhoz. � engedelmesen beh�zta a fej�t, hogy be udjak menni. Megkapta a r�p�j�t, �s gyorsan becsatoltam a sz�jakat. K�p�, az okos n�metjuh�szom t�relmesen v�rta, m�g elk�sz�lt�nk, �s el nem indultunk. Az utunk egy kis dombra vezetett, ahonnan t�k�letesen r�l�ttunk a p�ly�ra. Gy�ny�r� h�tasom minden probl�ma n�lk�l kapaszkodot fel az emelked�n �s engedelmesen meg�llt a tetej�n. Elengedtem a sz�rakat, hagy legeljen. K�p� lihegve fek�dt a f�be, �s hamarosan elsz�ny�k�lt. Az �n tekintetem a p�ly�t f�rk�szte sz�ntelen�l. A p�ly�n m�r a zsok�k k�sz�l�dtek, a startg�p fel� vezett�k a lovaikat, �s a sz�jakat ellen�rizt�k. A bemond�b�l egy n� hangja a startg�pbe sz�l�totta �ket. A p�ly�n n�tt a fesz�lts�g, mindenki izgatottan topogott. A teliv�rek ide-oda ugr�ltak, r�ngatt�k a fej�ket. Mikor m�r be�rtek  a startg�pbe, az ugr�l�s ideges topog�ss� csitult. Egyed�l egy fekete h�tas volt, aki nyugodtan �llt, mintha minden a megszokott napi rutin szerint menne. F�l�t el�re szegezte, figyelte, hogy mikor mehet m�r. Zsok�ja idegesen v�rt, �ltal�ban ez az idegess�g r�ragad a l�ra is, de ez a teliv�r nem foglalkozott vele, sz�ntelen�l a p�ly�t b�multa. Kis termete miatt nem f�zhettek hozz� sok rem�nyt, de �n hittem benne. Nem tudom mi�rt, de valami megfogott a nyugodt kis sz�ps�gben. Megsz�lalt a cseng�, a kapuk kiny�ltak, �s a kis feket�m a k�z�pmez�nyben pr�b�lt egyre el�r�bb ker�lni. Az els� kanyar ut�n visszafogott volt a temp�, a zsok�k k�zd�ttek, hogy visszafogj�k a teliv�reket, ami enm minden esetben siker�lt. Egy s�rga, akit nem siker�lt lelass�tani, m�r az elej�n lehajtotta mag�t, �gy folyamatosan egyre h�tr�bb ker�lt. A helyek lassan v�ltakoztak, mindenki a megfelel� helyre t�rekedett. Egy pej k�nny�szerrel az �lre t�rt, �s egyre gyorsabban kezdett galoppozni. �gy t�nt, nagy st�lusban akarja megnyerni ezt a versenyt. El�rkeztek az utols� hajr�ig. A zsok�k egyre jobban hajtott�k lovaikat, akik egyre el�r�bb ker�ltek, maguk m�g�tt hagyva lassab t�rsaikat. A fekete h�tas is egyre el�r�bb ker�lt, de k�t s�rga teliv�r �lland�an elz�rta az utj�t. Az egyetlen lehet�s�ge az volt, ha kit�r a kett� k�z�tt, de t�l kicsi volt a hely, ezt �n is l�ttam, �s a l� is l�tta. Egyed�l a zsok� nem m�rte fel a dolgokat. � tov�bb hajtotta, hitte, hogy siker�lni fog. Szememhez emeltem a messzel�t�t, ami eddig a nyakamban l�gott, hogy jobban szem�gyre vehessem a kicsi tekintet�t, �s a lehet�s�geket. A l� szem�b�l csak �gy s�t�tt a r�m�let, az elsz�nts�g, �s a b�tors�g. De nem akarta, hogy tov�bb hajts�k, meg akart �llni, de hitt a zsok�ban, �s �gy az �nbizalma is csak egyre n�tt. Tiszt�n l�tta, hogy nem fog elf�rni, de a zsok� p�lc�j�nak csap�sai k�nyszer�tett�k, hogy megpr�b�lja. F�lelemmel teli tekintettel nekirugaszkodott, hogy kijusson a k�t l� k�z�tt. �s ahogy sz�m�tani lehetett r�, nem f�rt el. Az el�tte lev�pat�ja nagy er�vel csap�dott a l�b�nak, �gy nem tudta megtartani az egyens�ly�t �s a f�ldre zuhant. A messzel�t� beleesett a magas f�be, kezemet a sz�mhoz kaptam. Egy szomor� k�nnycsepp g�rd�lt v�gig h�feh�r arcomon. A t�bbi l� m�r ez id� alatt be�rt a c�lba. Az embert�megb�l el�gedett ki�lt�sok hangzottak fel, vagy �ppen d�h�s morg�s, de senkit nem l�ttam, aki �ppen szomor� lenne. Nem �rtettem ezt az eg�szet, �s k�ts�gbeesetten fakadtam ki, amire �rny�k �s K�p� is felkapta a fej�t.
-Mi t�rt�nt az emberekkel? H�t nem l�tt�k amit �n? Ott, azon �z �tkozott p�ly�n egy gy�ny�r� teliv�r halt meg. Mi�rt nem veszik m�r �szre?
A kis dombra, ahonnan a versenyt n�ztem, egy keresztet �ll�tottam, a fekete t�ltos eml�k�re. Egy l� eml�k�re, aki �lt, �s l�legzett, r�vidke �let�ben versenyzett, �s m�gsem eml�kszik r� senki, csak egy sz�ke haj�, k�k szem� l�ny, aki v�gign�zte err�l a dombr�l, a kis fekete k�zdelm�t az �let��rt, az utols� galoppj�t.