Sziasztok!
Nem szeretem a politikát, és nem is szeretnék politizálni sem itt, sem máshol. De ezt már nem bírtam ki, muszáj volt. Hogy a francba gondolják a drága politikusok ezt az új rendeletet?! Teljesen meghülyültek, vagy mi lett ezekkel? Mikor jött a chipeztetés már kezdtem örülni, hogy végre valami normális dolgot is kitalálnak. Mert valljuk be, bár mindenkinek egy kötelező összeg, de végtére is hasznos dolog. Ha elveszik a derék négylábú, akkor könnyebb megtalálni a gazdit, nem kerül elaltatásra egy telepen, ha nem talál rá időben a gazdi, meg hasonlók. Persze sokan már ezért is húzzák a szájukat, és inkább kidobják eddig hű társukat. Sajnos ez is benne volt a pakliban, de akiket megtart a gazdi, és hajlandó kifizetni a chip árát, annak valószínűleg normálisabb gazdája van, aki törődik vele, szereti. Vagy legalábbis nincs szive kihajítani az utcára. Na de a lényeg, hogy ekkor még azt gondoltam, hogy az ország elindul a fejlődés irányába az állattartás terén. Hát nagyot tévedtem. Melyik az a szellemileg alultáplált, aki kitalálta azt a marhaságot, hogy a kutyákat csak pórázon lehet sétáltatni?! Megértem én az indokot, hogy a kutyatámadásokat akarják csökkenteni... na de így?? Különben is... honnan ered ez a tévhit, hogy a kutya rossz, a kutya gonosz, pusztítsuk el vagy korlátozzuk teljesen a szabadságát... ?! Könyörgöm! Honnan indul ez az egész? A médiából. Mert ha nincs hír, akkor rögtön előveszik a kutyásokat. Kurtyatámadás itt, kutyatámadás ott... de ezek a támadások mind az udvarban, legtöbb saját családtagnál történt. Vagy épp meg se történt, csak kellet valami sztori. És ilyenkor jön az, hogy jujj a gonosz kutyák. Azt senki sem nézi, hogy vajon mi állhat ennek a hátterében, hogy vajon miért harapott a kutya. A másik közkedvelt téma a kutyagumik. Én sem szeretem, ha belelépek meg hasonló, ezért én össze is szoktam szedni. Az odáig oké, hogy összeszedem, de hova a francba rakjam? Egész sétán magammal kell cipelni, majd otthon kidobni, mert bár összeszedni kötelességünk, de lehetőségünk meg nincs hova dobni. De akkor is a kutyásokat kell szorongatni.
Na de akor itt vannak az okok, hogy miért kell a póráz. De ez megoldás? Attól, hogy pórázon van a kutya, még el tudja végezni a dolgát az utcán, és a gazda meg ugyanúgy otthagyhatja, mint ha el van engedve, de akár fel is szedheti. Tehát erre a problémára nem megoldás. A következő a kutyatámadások. Szerintem többnyire az olyan kutyákat engedik el, akikben megbízik a gazdája, tudja róla, hogy nem bánt másokat, visszahívható. Persze akadnak itt is kivételek, de mindenhol van 1-2 marha. Most feldobom a labdát, vegyük példának az én három kutyámat. Panda az erdélyi kopó keverék, Shad a staff és argentin dog keverék és Krona az argentin dog. Mindhárman nagytestűek, hatalmas mozgásigénnyel rendelkeznek, és borzasztó nehéz lefárasztani őket. Mi rendszerint póráz nélkül sétálunk, hagy rohangáljanak, játsszanak egymással. Most elképzelem azt a szituációt, hogy pórázon sétálunk, másfél - két órát, és ahogy hazaérünk ők még elkezdenek rohangálni, rombolni, tombolni. Ez anyagi károkhoz is vezet, és még csak el se fáradnak. Ha behozzák ezt a törvényt, én rendszeres szabálysértő leszek, mert nem fogom megkötni őket. Most kezelhetőek. De nem fogom megvárni, hogy annyira tele legyenek energiával, hogy ne bírjak el velük. A póráz nem megoldás a kutyatámadásokra, inkább csak előidézi, mert a felgyülemlett energia okozza a legtöbb bajt. És én ezt nem fogom megvárni... Egy olyanban viszont kiegyeznék, hogy ingyenes oktatás kutyásoknak, hogy mit hogyan csináljanak, már csak azért is ingyenes, hogy ne legyen kifogás a pénz. És egy ilyen tanfolyam végén vizsga, és akinek megvan, az tarthat kutyát.
Kíváncsi leszek, hogy hogy döntenek az okosok, de bármi is legyen, én nem fogom csak pórázon sétáltatni a kutyáim.