A kutya a harap�ssal �ltal�ban saj�t agresszivit�s�t fejezi ki, ez�rt m�r k�ly�k kor�t�l oda kell figyelni, hogy mikor kezd el j�t�kb�l harapni.

A m�ltban a kutyaharap�st a d�h kifejez�s�nek tartott�k, ma viszont �gy �rtelmezik, hogy ez valamely bizalmon alapul�, szeretetteljes viszony megroml�sa. M�g a m�ltban csup�n e viselked�s k�ros aspektus�t tekintett�k m�rvad�nak, ma viszont a kutya �s a gazda k�z�tti viszony alapj�n �rtelmezik a harap�st.

Mi�rt harap?

J�t�kb�l
Bizonyos harap�sok nem a kutya agressz�v viselked�s�nek tulajdon�that�k, hanem egy j�t�kos helyzetnek, amelyben a t�rsadalmi szab�lyok ismeret�nek hi�nya nyilv�nul meg.
�thetes kor t�j�n a kutya a testv�reivel folytatott j�t�k sor�n megtanulja, hogyan szab�lyozza harap�sa er�ss�g�t. Ha a kutya t�l kor�n ker�l a csal�dhoz, s nem �lt el�g hossz� id�t a fajt�rsai k�z�tt, meg kell tan�tani neki, hogy tilos a harap�s. 
Sz�mos kutyatulajdonos sz�rakoztat�nak �s norm�lisnak tartja, ha a k�ly�k harapd�l, �s hagyj�k, mi t�bb, m�g biztatj�k is, hogy megtegye. Az ilyen kutya j�t�k k�zben feln�ttkor�ban is harapd�l majd, s nem saj�t�tja el a harap�s er�ss�g�nek szab�lyoz�s�t.

Agresszivit�sb�l
Az esetek t�bbs�g�ben a harap�s az agresszi� viselked�sbeli megnyilv�nul�sa. K�l�nf�le tipus� agressz�v magatart�sform�k l�teznek, amelyek k�l�nb�z� neuroendokrinol�giai ellen�rz�si m�dnak �s funkci�nak felelnek meg.
Minden ilyen agressz�v magatart�s - kiv�ve a f�lelem �ltal kiv�ltott agresszi�t - h�rom f�zisban zajlik le: a megf�leml�t�s, ami testtart�sban �s hangad�sban mutatkozik meg; a harap�s;  a lecsillapod�s, ami alatt a gy�ztes kutya egyik mells� l�b�t a legy�z�tt kutya nyak�ra helyezi, ez ut�bbi pedig a gy�ztes mell�hez d�rg�l�zik. Att�l f�gg�en, hogy az agresszi� egym�st k�vet� f�zisai teljesek-e vagy sem, a harap�s kuty�k h�rom csoportra oszthat�k: primer hiperagressz�v kuty�k, reakt�v agressz�v kuty�k �s szekunder hiperagressz�v kuty�k. A primer hiperagressz�v kuty�k egyb�l, mindennem� figyelmeztet�s n�lk�l harapnak, �s nem csillapodnak le.  �ltal�ban a k�s�bbiek sor�n agym�k�d�si rendelleness�g, endokrinol�giai egyens�lyzavar, illetve velesz�letett labilit�s l�p fel. A reakt�v agressz�v egyedekn�l az agresszi� folyamata teljes. A kutya az�rt harap, mert a k�rnyezetb�l sz�rmaz� ingerek rendszerint agressz�v viselked�st v�ltanak ki bel�le. Teh�t itt nem a kutya reakci�i, hanem a k�rnyezeti inform�ci� j�tszik d�nt� szerepet. A szekunder hiperagressz�v egyedek olyan kuty�k, amelyek miut�n reakt�v agressz�vek voltak, fokozatosan megtanult�k, hogy a harap�ssal pozit�v v�ltoz�st k�pesek el�id�zni a k�rnyezetben. Az agresszi� folyamat�b�l csak a harap�s marad meg n�luk. A szekunder hiperagresszi� felt�n�s�hez vezet� folyamatot instrumentaliz�l�d�si folyamatnak nevezz�k, mivel a szekunder agresszi� m�sik neve instrument�lis agresszi�. 

Az agressz�v viselked�s t�pusai
A zs�km�nnyal kapcsolatos agresszi�: A zs�km�ny elfog�s�ra �s meg�l�s�re ir�nyul� viselked�si man�vert jelenti.
Kanok k�z�tti agresszi�: Domin�ns egyedd� el�l�pni k�v�n� k�t h�m k�z�tt megnyilv�nul� rangsorvita.
Szuk�k k�z�tti agresszi�: Az el�bbinek megfelel� viselked�s, csak n�st�nyek k�z�tt.
F�lelem okozta agresszi�: Kritikus reakci�nak vagy negat�v v�dekez�si reakci�nak is nevezik, akkor nyilv�nul meg, amikor az �llat k�ptelen olyan viselked�st felvenni, amellyel norm�l esetben meg tudn� oldani a fenn�ll� helyzetet; teljes �r�t�ssel (vizelet, sz�klet, v�gb�lmirigyek, ny�l) is egy�tt j�r� agressz�v viselked�s ez.
Ter�leti vagy anyai agresszi�: Egym�shoz nagyon hasonl� viselked�si form�k ezek, mivel neuroendokrinol�giai vez�rl�s�k �s fell�p�s�k teljesen megegyezik.
Mit tegy�nk?
A harap�s t�net, megjelen�se pedig valamilyen viselked�szavar jele, ami gyakran a t�ves kutya-gazda kapcsolatb�l ered. A legegyszer�bb a teny�szt�h�z fordulni, aki m�lyrehat� ismeretekkel rendelkezik az adott kutyadajta tekintet�ben; �gy meg tudjuk hat�rozni, milyen tipus� viselked�s jellemzi a kuty�t. B�rmilyen fajt�r�l, nemr�l vagy leend� rendeltet�sr�l legyen is sz�, mindig szem el�tt kell tartanunk, hogy m�r az els� p�r h�napos kort�l oda kell figyelni a kutya nevel�s�n�l, hogy m�g j�t�k k�zben se harapjon.