„�pp, hogy csak meg nem sz�lal” halljuk gyakran. Val�j�ban a kutya t�bb kommunik�ci�s csatorn�t haszn�l: szagjelz�sek, l�t�s, hall�s �s mimika. Az emberrel egy�tt �lve, a kutya ut�nozza az ember n�mely kifejez�sm�dj�t �s ez fors�tva is fenn�ll…
Amikor a kutya �s az ember k�z�tti kommunik�ci�r�l besz�l�nk, k�t ir�nyzatot figyelhet�nk meg. Egyesek azt �ll�tj�k, hogy a kutya mindnet meg�rt, amit neki mondunk, m�sok szerint viszont k�ptelen b�rmit is felfogni. E k�t sz�ls�s�ges �ll�spont mellett azonban egy dolog meg�llja  ahely�t, az hogy a kutya nem haszn�l nyelvet, �s nem �rti a szavak �rtelm�t. Term�szetesen ebb�l nem k�vetkezik az, hogy ne lenne a verb�lis kommunik�ci�t helyettes�t� egy�b kommunik�ci�s csatorna az ember �s a kutya k�z�tt.

„Kutyanyelv”
A kutya �s fajt�rsai egy�b, �gynevezett kommunik�ci�s csatorn�kon kereszt�l fejezik ki magukat.
Hangcsatorna. A kuty�k k�l�nb�z� hangok kiad�s�val fejezik ki �rzelmi �llapotukat. K�ly�kkorukt�l kezdve hangosan h�vj�k az anyjukat vagy k�rik a t�pl�l�kot. K�ly�kkort�l kezdve ez a kommunik�ci�s csatorna fokozatosan vesz�t jelent�s�g�b�l �s a feln�tt k�lyk�kn�l sokkal kev�sb� zajos. Mind�ssze az ember �ltal kiv�lasztott fajt�k tartj�k meg hangad�si szok�sukat. Ezek a vad�szkop�k, a sz�nh�z�- �s �rz�kuty�k.
Szagl�si csatorna. Az emberi szagl�k�pess�g haszn�lat hi�ny�ban el�gg� gyenge, emiatt az ember a szagl�st, mint kommunik�ci�s csatorn�t szinte soha nem tudja haszn�lni. A kutya eset�ben viszont sz�mos �zenet – fajt�rsaik k�z�tti rang, szexu�lis fogad�k�szs�g, esetleg m�g az eredeti hord�hoz val� tartoz�s – is ezen a csatorn�n �rkezik. Ah�mek �ltal m�s egyedek sz�m�ra j�l l�that� helyen kiengedett vizeletjelz�s el�rulja a kutya �ltal elfoglalt szoci�lis rangot. A domin�ns kuty�k mindent megtesznek az�rt, hogy min�l nagyobb ter�letet tudjanak vizelet�kkel megjel�lni.
Vizu�lis csatorna. Erre p�lda a legink�bb a feln�tt kuty�kra jellemz� arcmimika p�ros�t�sa a testhelyzettel. Az �jsz�l�tt k�ly�k k�ptelen ezt a kifejez�si csatorn�t haszn�lni, mivel saj�t teste felett nincs megfelel� ellen�rz�se (az idegrendszer fejl�d�se nem fejez�d�tt be). Test�nek ellen�rz�si k�pess�g�t testv�reivel folytatott j�t�ka sor�n szerzi meg. E folyamat �s a kommunik�ci�s modellek elsaj�t�t�sa a kutya serd�l�kor�ig tart. A h�mek ekkorra megszerzik azokat az inform�ci�kat, melyekkel elker�lhetik a domin�ns egyedekkel val� �sszet�z�seket.

�llatmorfol�gia �s antropomorfizmus
A viselked�stan tudom�nya az ember �s – eset�nkben – a kutya viselked�sbeli hasonl�s�gait vizsg�lja. El�lj�r�ban le kell sz�gezni, hogy az ember �s a kutya bizonyos magatart�sai �szt�n�sek, teh�t nem egym�ssal val� k�lcs�nhat�s eredm�nyek�nt alakultak ki. P�ld�ul lehet l�tni embereket, akik t�rs�ket csapkodva h�vj�k kuty�jukat, pedig sohasem volt kuty�juk, vagy az emberekkel szoros kapcsolatba nem ker�l� vadkuty�k j�t�kuk k�zben az emberekhez hasonl�an viselkednek, de nem �ket imit�lj�k.
Vannak ter�letek, ahol a kutya az emberhez idomult. Ilyen p�ld�ul az az eset, hogy a kutya kev�sb� r� jellemz� t�rgyakat haszn�l, mint a labda, t�lk�j�val k�ri az �telt vagy s�taid�ben megkeresi a p�r�zt.
B�mulatos mimika
A nem verb�lis kommunik�ci� eszk�zei nem ismeretlenek az ember sz�m�ra. M�r Darwin le�rta az �llatok �s az ember �rzelmei kifejez�s�nek fokozatait, melyekben esetenk�nt meglep� hasonlatoss�gokat fedezhet�nk fel.
Az agresszivit�st a metsz�fogak kimutat�s�val, a szemh�jak k�ls� sarkainak felh�z�s�val, a fej el�re d�nt�s�vel �s egy�ttal a v�llak megsz�les�t�s�vel fejezz�k ki. Ezt a mimik�t �s testtart�st ugyan�gy megfigyelhetj�k a legd�h�sebb szelindekekn�l �s a k�zleked�si dug�ba beszorult aut�vezet�n�l is.
Val�j�ban ez a k�t faj – ember �s kutya – nagyon gyorsan szoros �rzelmi kapcsolatot alak�t ki egym�ssal �s viselked�s�kben gyakran egym�s mint�j�v� v�lnak. Ezt a k�l�nleges jelens�get Hediger „beolvad�si t�rekv�snek” nevezte el. K�s�bb Ebb�l fejl�d�tt ki az antropomorfista viselked�stan, mely szerint az emberrel szoros kapcsolatban l�v� �llatok �tvesznek azok mimik�j�b�l �s testtart�s�b�l. Besz�lnek zoomorfizmusr�l is, mely tan�t�sa szerint az ember hajlik arra, hogy a vele egy�tt �l� �llatokt�l vegyen �t mint�kat.

Arcmimika �s pozit�r�k
A kutya fajt�rsaival t�rt�n� kommunik�ci�ban arcmimik�t is haszn�l. Alapvet�en h�rom izomcsoport mozgat�s�r�l van sz�.
- a f�lk�rny�ki izomzat lehet�v� teszi a f�lek mozgat�s�t;
- a sz�jk�rny�ki izomzat az ajkak mozg�s�t hat�rozza meg;
- a szemh�ly izomzata a szem m�reteit m�dos�tja.
Az arc mimik�ja a test helyzet�t kis�ri. A kett� egy�tt jelzi a m�sik f�l sz�m�ra a sz�ban forg� egyed �rzelmi �llapot�t �s a t�bbiek k�z�tti rangj�t. A domin�ns egyed fel�ll�an tartott f�lei, az arc t�bbi r�sz�nek k�ls�leges nyugalma jelzi a kuty�k k�z�tti rangsorban elfoglalt hely�t. A n�luk alacsonyabb helyet elfoglal� egyedekn�l a pof�k �s a szemzugok mozg�sa figyelhet� meg.
Ha a domin�ns kuty�kat megt�madj�k, n�luk is megfigyelhet�ek arcmimik�k, de ezek m�s izomcsoportokat mozgatnak meg. Annak ellen�re, hogy sz�munkra nehezen megfigyelhet�, de a pupilla nagys�ga, - melyet a vegetat�v idegrendszer ellen�riz – pontosan t�kr�zi a kuty�k �rzelmi �llapot�t. Ha az eb kellemes �rzelmi �llapotban van, a pupill�i t�gra ny�lnak, m�g kelemetlen �rzelmek eset�n a pupill�k �sszesz�k�lnek.