Nem tudjuk, mi vezet ahhoz, hogy egy kutya kbor llatt vljon. Mg arrl a helyzetrl is hinyosak az adataink, amikor a gazda mond le a kutyjrl, mivel a menhelyeken ltalban nincs id vagy szndk a gazda kikrdezsre, illetve a gazdk egyharmada nem rulja el az indokait. Kzel ngyezer interj alapjn kltzs vagy egyb laksproblmk, egszggyi gondok, anyagi nehzsgek s idhiny ll a vezet helyen. Viselkedsi problmt a gazdk 11%-a emlt. Mindenekeltt a hiperaktivits, az elszkdss, tovbb a laks ronglsa, a szobatisztasg hinya s a tl gyakori ugats jelent gondot. Agresszit mindssze 3%-ban jellnek meg okknt, e kutyk fele harapott mr meg tnylegesen embert, egytdk nem fr ssze ms kutykkal.
Sok kutat azonban hangot ad annak a vlemnynek is, hogy a gazdk elhallgatjk a viselkedsi problmkat, nehogy cskkentsk kutyjuk rkbefogadsi eslyeit. Erre utal az amerikai vizsglat is, ahol a gazdknak lehetsgk volt nvtelenl vlaszt adni arra, mirt akarnak megvlni kutyjuktl. Ekkor a gazda ellen irnyul agresszit hromszor, az idegenektl val flelmet tbb mint ktszer annyian jelltk be, mint a nvvel nyilatkoz tulajdonodok.
A viselkedsi problmk mellett gyakori indok az is, hogy a kutya szndkaik ellenre kerlt hozzjuk (pldul rkltk), megvltozott az letmdjuk, gyermekk szletett, vagy tl idsen jutott hozzjuk a kutya (legnagyobb a kockzat az 1-2 ves kor krl bezserzett kutyknl).
Az USA-ban sokan kifejezetten azrt viszik el a kutyjukat menhelyre, mert ott ingyenesen elaltatjk ket. Ezek a kutyk ltalban idsek, az tlagos letkoruk tbb mint 10 v, mg az rkbeads cljbl leadott kutyk mindssze 1-2 v krliek.

|