A l�ngok hercegn�je

                                  �tok vagy aj�nd�k?

„Sok esetben �toknak tekintj�k, ami val�j�ban egy isteni csoda. Ha neh�znek bizonyul a kezel�se, r�hagyjuk, mert az �gy egyszer�bb. Pedig minden megoldhat�, csak egy szeret� t�rs kell hozz�. Vajon Emily fel�lkerekedik a l�ngokon? Lesz ki seg�tsen neki”

Az iskola udvara teljesen kihalt volt, mikor bel�ptem a hatalmas vaskapun. A j�tsz�t�ri hint�t is csak a sz�l lengette. A focip�ly�n a labd�k mind a t�rol�ban. Nagy volt a csend, �s a nyugalom. �rz�kszerveim csak �gy nyelt�k magukba a k�l�nb�z� ingereket, m�g n�zel�dtem. Nagyot s�hajtva elindultam az �p�let fel�, ami �jabb borzalmas perceket rejtegetett mag�ban. Az �ra m�r r�g elkezd�d�tt, de nem volt okom sietni. R�m sohasem sz�ltak, ha elk�stem, vagy ha nem mentem be. Lassan slattyogtam a term�nk fel�. M�r mindenhol jav�ban folyt a tanul�s, az oszt�lyokb�l hallottam hangfoszl�nyokat, ahogy elhaladtam az ajt�k el�tt. Mikor v�gre meg�rkeztem ahhoz a helyis�ghez, ahol a mi tan�r�ink folytak, bementem. Az oszt�ly morajl�sa elcsendesedett, m�g a tan�rn� is f�lbeszak�totta mondand�j�t, �s a legt�bben ijedten n�ztek r�m.
- J� reggelt Mrs. Thomson! – k�sz�ntem illedelmesen, majd le�ltem a helyemre.
- Neked is j� reggelt Emily! – k�sz�nt vissza, de hangj�ban f�lelem bujk�lt.
Nem tudtam milyen �r�nk volt, de nem is �rdekelt k�l�n�sebben. Csak azt v�rtam, hogy hazamehessek. Senki sem sz�lt hozz�m, pedig a tan�rn� is tudta, hogy nem figyelek. �llatokat �s t�jakat rajzolgattam, m�g a t�bbiek a k�l�nb�z� tant�rgyak t�m�it besz�lt�k �t. A sz�netekben sem mentem ki. Teljesen f�l�sleges lett volna, hiszen mindenki f�lt t�lem, senki sem j�tszott velem. Mindennek az oka egy furcsa k�pess�g volt, aminek birtok�ban voltam. Nem is ink�bb k�pess�g, sokkal ink�bb egy �tok, mert �gy nem voltam k�pes bar�ts�gokat kialak�tani. Ha nagyon d�h�s voltam valakire, akkor el�g s�r�n el�fordult, hogy felgy�jtottam mellette valamit, vagy ami a kez�ben volt, esetleg a ruh�t amit viselt. El�g volt m�rgesnek lennem, �s az illet�t m�r nyaldost�k is a l�ngnyelvek. Az ut�bbi id�ben persze valamilyen szinten m�r siker�lt kontroll al� vonni, de m�r mindenki tartott t�lem. Nem sok rem�nyem volt az �letben, hiszen nem tudtam besz�lget�seket sem folytatni m�sokkal, mert mindig fak�pn�l hagytak. Egyed�l �desap�m volt, aki nem f�lt, sose b�ntott, �s �n sem b�ntottam. Any�mmal m�r m�s volt a helyzet, �gy b�rmennyire is f�jt nekem, igyekeztem elker�lni. Rengeteget s�t�ltam az erd�ben, mert az �llatok nem szaladtak el, megszokt�k a jelenl�tem. A k�pess�gem kord�ban tart�s�t egy mez�n gyakorolgattam, �s egyre nagyobb sikereket �rtem el.
Gondolataimat az iskola v�g�t jelz� cseng� szak�totta f�lbe. �sszeszedtem a cuccaimat, felvettem a kab�tom �s az els�k k�z�tt indultam haza. Mindenki tisztes t�vols�got tartott, �s igyekezett nem sz�ba elegyedni velem. De akkor nekem sem volt kedvem besz�lgetni, mert az erd�be siettem. Az volt az �n igazi otthonom, �s a csal�dom az erd� lak�i. Nagy meglepet�semre, mikor kil�ptem az ajt�n, a sz�lling�z� h�pelyheket l�ttam meg el�sz�r. Nagyon nem szerettem a havat, �s csak rem�ltem, hogy azon a t�len nem esik. Fintorogva l�pkedtem a h�val v�konyan bebor�tott �ton. Akkor is ki akartam menni, s�t�lni egy kicsit a term�szetbe.
A f�k oltalm�ban m�r nem f�jt annyira a sz�l, �s a h� sem esett. Olyan j�l esett hallgatni a madarak �nek�t, �s az erd� neszeit, hogy szinte t�ncolva haladtam az �sv�nyen. M�g tal�n f�ty�r�szni is elkezdtem volna, ha nem hallok valami szokatlant. Az egyik bokorb�l halk ny�sz�rg�s hallatszott. K�zelebb mentem, majd elhajtottam az �gakat. Egy sz�rke gomb�cot l�ttam el�sz�r. Izgatottan felemeltem, �s mikor m�r nagyj�b�l kiny�jt�zott, meg�llap�tottam, hogy egy kiskutya. �lembe vettem, �s kicsit k�zelebbr�l megn�ztem. Eg�sz helyes kis j�sz�g volt. Mint valami kisbab�t, �gy tartottam a karomban, �s megindultam vele a lak�sunkhoz. El�g neh�z volt m�r egy id� ut�n, de nem akartam letenni, tartottam t�le, hogy elszalad. El�g hideg volt m�r, nem sok kedvem lett volna m�g keresg�lni, �gy er�t vettem magamon, �s cipeltem tov�bb. Hamarosan ki�rt�nk az erd�b�l, �s m�r l�tni is lehetett a h�zunkat. De nem csak azt vettem �szre, hanem azt is, hogy m�g benn alig volt h�, kinn j� nagy mennyis�g esett. P�r l�p�s ut�n be�zott a cip�m, �gy siet�sebbre vettem. Az udvaron any�m lap�tolta a havat, hogy ne cs�sszunk el. Fejemet cs�v�lva haladtam fel�, majd mikor oda�rtem kedvesen megsz�laltam. M�gis csak az any�m volt.
- Szia anya! Seg�thetek?
- Szia Em, persze, itt a lap�t.
- �n nem �gy gondoltam. - Szorosan tartottam a v�dencemet, nehogy kiugorjon ha megijed, �s koncentr�lni kezdtem a l�ngokra. Hirtelen forr�s�got �reztem, �s l�ttam, ahogy rohamosan olvad el a h�. Nagyon �r�ltem neki, hogy siker�lt, mert csak p�r h�napja pr�b�ltam hasznoss� tenni a k�pess�gemet, illetve akkor is alkalmazni, ha nem voltam d�h�s.
- H�t … k�sz�n�m kisl�nyom. De most gyere be, meg ne f�zz.
�r�mmel t�lt�tt el, hogy nem �t�lt el amiatt, amit csin�ltam. Mindig azt mondogatta, hogy ink�bb megdolgozik �rte, mint, hogy k�nnyen hozz�jusson a dolgokhoz, mert az �gy tisztess�ges. Szerintem az volt az oka, hogy nem akart megf�zni, vagy nagyon nem volt kedve lap�tolni. Minden esetre is, a kis j�sz�ggal a kezemben elindultam befel�. �m mikor �desany�m �szrevette, el�t�rt bel�le a s�rk�ny �nje.
- Nem fogod behozni ide azt a vad�llatot! B�d�s �s koszos is!
- Ahogyan a havat fel tudtam olvasztani, b�rmit fel tudok gy�jtani. Rem�lem nem sz�ks�ges bemutat�t tartanom. – A kem�ny hangnemre any�m arr�bb �llt, �s beengedett minket. Levettem a kab�tom �s a cip�m, majd megf�rdettem, megsz�r�tottam �s megvacsor�ztattam a kis �llatot. Azon a napon kezd�d�tt el a k�z�s kalandunk.

xxx

Hat h�nappal k�s�bb, m�r tudtam, hogy nem kutya, hanem farkas, de ez mit sem v�ltoztatott a bar�ts�gunkon. Enged�lyt kaptam, hogy elk�s�rhessen az iskol�ba, ahol az � seg�ts�g�vel siker�lt valamilyen szinten beilleszkednem. M�r besz�lgettek velem, �s j�tszani is mehettem. A k�pess�gem m�r j�form�n teljesen az uralmam alatt volt, b�r n�ha voltak m�g gondok vele. Kezdett ink�bb aj�nd�k lenni, mint �tok. L�ttam a j� dolgokat benne, �s tudtam �r�lni az �letnek. Anyu is kezdte elfogadni Lucky-t aki az �n szerencs�m kov�csol�ja lett a h�napok eltelt�vel.

xxx

M�r k�t �v telt el az�ta, hogy megtal�ltam �t. Mostan�ban m�r nem k�zd�k k�l�nc kisl�nyk�nt. �n is komolyodtam, kord�ban tudom tartani az er�met, �s biztos vagyok benne, hogy csod�latos dologgal �ldott meg az �let. Most, ahogy itt a Farkas domb tetej�n �l�nk, meleg sz�vvel eml�kezek vissza a m�ltra. �tkarolom h� t�rsam nyak�t, majd belef�rom az arcom a sz�r�be. Aranysz�ke hajam lebegteti a sz�l, mik�zben belekezdek a mondand�mba.
- Tudod bar�tom, n�ha megt�rt�nik, hogy v�ratlan dolgok cs�ppennek az �let�nkbe, majd egy id� m�lva r�eszm�l�nk, hogy m�r nem tudunk �lni n�lk�l�k. Sz�momra te is ilyen vagy. – �gsz�nk�k szemem ragyog a boldogs�gt�l, �s vid�man �lelem magamhoz a legjobb t�rsat, akit valaha is kaphattam.