Ebrendészeti telep (gyepmesteri telep, sintértelep)
Ezeket a telepeket a helyi önkormányzat tartja fenn, jobbára állami támogatásokból. A telepek tartási körülményei gyakran nem felelnek meg a korszerű állatvédelmi követelményeknek. A kóborló kutyákat bejelentés alapján a telep munkatársai gyűjtik be, míg más kutyákat maguk a gazdák adnak le. Az ebrendészeti telepre való bekerüléstől számított 14 napon belül az állatot csak az eredeti gazdájának adják ki. Ha az eredeti gazda, vagy később örökbefogadó, illetve valamilyen állatvédő szervezet nem jelentkezik a kutyáért, helyhiányra hivatkozva bármikor elaltathatják.  Amennyiben eredeti gazdája jelentkezik az állatért, egyszeri és napi díjazást kell fizetni kiváltáskor. A kutyáért örökbefogadás esetén is fizetni kell. Az ebrendészeti telep nem menhely! Az eladott, örökbeadott kutyák sorsát nem követik. Az állatok ivartalanításáról, szükséges egészségügyi ellátásáról nem gondoskodnak. Ha kutyánk elveszett, először feltétlen a helyi ebrendészeti telepeken kérdezősködjünk.

Állatmentő, állatvédő szervezetek, állatotthonok, menhelyek:

Civil szervezetek, alapítványként működnek, támogatásokból, saját erőből tartják fenn magukat. Segítik a talált kutyák visszajuttatását az eredeti gazdához, vagy örökbefogadót keresnek nekik. Nemcsak végleges befogadóról, hanem az állatok egészségügyi ellátásáról, ivartalanításáról, lelki állapotuk javításáról is gondoskodnak. Kiadványokkal, rendezvényekkel próbálják népszerűsíteni az örökbefogadást, hogy az ügy minél nagyobb nyilvánosságot kapjon. Kapacitásukhoz mérten próbálják a lehető legtöbb kutyát megmenteni a szükségtelen eutanáziától. Az ebrendészeti telepekkel folyamatos kontaktban vannak. Állatmentő, állatvédő szervezetek járnak el olyan esetekben, mikor bejelentés érkezik embertelen állattartási körülményekről, állatkínzásról (eljárás menete: felszólítás, ellenőrzés, esetleg kobzás a hatóságok bevonásával). Katasztrófahelyzetek esetén ők gondoskodnak az állatok mentéséről, megfelelő ellátásáról.