Van a "kutya-vil�gnak" egy eg�szen k�l�nleges, a t�bbiekhez kev�sb� hasonl�t� r�sze, az agarak nagy csal�dja. Sok, a kynologi�val foglalkoz� tud�s k�pviseli azt az �ll�spontot, hogy tal�n a Canid�k t�rzs�nek nem is ugyanarr�l az �g�r�l sz�rmaznak, mint a t�bbi kutyafajta. Ezt az �let sz�mos ter�let�n mutatkoz� k�l�nbs�gek l�tszanak al�t�masztani, mint pl. etologia, immunologia, altat�ssal szembeni �rz�kenys�g, stb.

Angli�ban m�g a t�rv�nyek-szab�lyok is teljesen m�sk�nt kezelik az agarakat, mint a "kuty�kat". Val�sz�n� a legels�k voltak, amelyek az emberhez csatlakoztak, hiszen az id� t�jt csak az agarak munk�ja hozott hasznot az embernek.

A vil�g majd' minden t�rs�g�nek, orsz�g�nak van saj�t ag�rfajt�ja, ezek k�z�l 13+6 fajt�t ismer el hivatalosan az FCI �s ezek k�z�l 13 k�pezi az FCI 10. fajtacsoportj�t.

A keleti agarak, l�v�n, hogy sokkal k�lterjesebben, szabadabban �lnek, gyakran �nell�t�sra k�nyszer�lnek �s a vad�szat mellett �rz�-v�d� feladatokat is el kell l�ssanak, ez�rt sokkal �n�ll�bbak, gyakran idegenekkel szemben bizalmatlanok �s az emberi ir�ny�t�snak kev�sb� vetik al� magukat.
Ide tartozik: Afg�n ag�r

A nyugati fajt�kra �ltal�ban jellemz� a belterjesebb tart�s k�vetkezt�ben a nyugodtabb v�rm�rs�klet �s a k�nnyebb ir�ny�that�s�g.

A mediterr�n fajt�k tulajdonk�ppen nem a X. fajtacsoporthoz tartoznak, hanem az V. csoport �gynevezett primit�v fajt�k r�szleg�hez. Mint nev�k is mutatja, sz�rmaz�si hely�k D�l-Eur�pa, a F�ldk�zi tenger vid�ke. Vita folyik arr�l, igazi agarak-e, vagy ink�bb kop�-f�l�k. Testalkatuk alapj�n nagyon "agarasak", ezzel szemben �ltal�ban kett�n�l nagyobb l�tsz�m� csoportokban vad�sznak vel�k. Legf�bb jellegzetess�g�k az �ll� f�l, ami a t�bbi ag�rfajt�n�l hib�nak sz�m�t.